Módosított Alapszabály tervezet

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara

A l a p s z a b á l y a

2018. október 29.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 164. § (2) bekezdés a) pontja alapján a területi ügyvédi kamara Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:

I.

Az ügyvédi kamara

l./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara köztestület, amely képviseleti, ügyintéző szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik.

2./ Az ügyvédi kamara székhelye: 1132 Budapest, Visegrádi u. 3. II. em. 1.

3./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara – a továbbiakban: ügyvédi kamara – működési területe: Pest megye közigazgatási területe, azonos a Budapest Környéki Törvényszék illetékességi területével.

4./ Az ügyvédi kamara tagjai a Pest megye területén bejegyzett ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok.

II.

Az ügyvédi kamara feladatai

1./ Az ügyvédi kamara:

a) Megszervezi, lebonyolítja, engedélyezi és ellenőrzi az ügyvédjelöltek és a jogi előadók képzését, továbbá az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak kötelező szakmai továbbképzését.

b) Gondoskodik a kamarai tisztségviselők megválasztásának lebonyolításáról.

c) Beszedi a kamarai tagdíjat.

d) Ellátja a jogszabályban és az Alapszabályában a hatáskörébe utalt feladatokat.

2./ Ennek során megyei hatáskörrel

a/ gondoskodik tagjai jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségei teljesítését,

b/ képviseli az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, kamarai jogtanácsosok, ügyvédjelöltek, jogi előadók érdekeit,

c/ dönt az ügyvéd, az alkalmazott ügyvéd, a kamarai jogtanácsos kamarai tagságának keletkezéséről, megszűnéséről,

d/ összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét,

e/ dönt az ügyvédi iroda nyilvántartásba való felvételéről és az onnan való törléséről,

f/ előmozdítja az ügyvédi feladatok teljesítését,

g/ biztosítja a felsőbbszintű ügyvédi testületek kamarai tagokra kötelező határozatainak végrehajtását,

h/ fegyelmi jogkört gyakorol valamennyi ügyvédi tevékenységet gyakorló, szünetelő vagy felfüggesztés alatt álló kamarai tag és nyilvántartásba vett természetes személy vonatkozásában,

i/ dönt ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről,

j/ ellátja a törvényben, jelen Alapszabályban és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban meghatározott egyéb feladatait.

3./ Az ügyvédi kamara a működéséhez szükséges költségeket a kamarai tagdíjból és egyéb bevételeiből fedezi.

4./ A kamarai tagdíjat negyedévente előre, minden negyedév első hónapjának 15. napjáig kell megfizetni. A tagdíj készpénzben is befizethető.

III.

Az ügyvédi kamara szervei

a./ a közgyűlés,

b./ az elnökség,

c./ regionális fegyelmi bizottság,

d./ felügyelő bizottság,

e./ az etikai bizottság,

f./ felvételi és összeférhetetlenségi bizottság.

IV.

A közgyűlés

l./ A területi kamara legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely az ügyvédi kamara tagjaiból áll.

2./ A közgyűlés feladatai:

a) elfogadja a területi kamara Alapszabályát,

b) megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja a területi kamara elnökét, a területi elnökséget, a bizottságokat, a bizottságok tisztségviselőit és tagjait,

c) megválasztja és visszahívhatja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,

d) elfogadja a költségvetést és költségvetési beszámolót,

e) javaslatot tesz az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakat érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának, valamint

f) ellátja a területi kamara Alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat.

3./ Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. Az ügyvédi kamarai tagság egyharmadának indítványára az indítvány benyújtásától számított 30 napon belül a közgyűlést össze kell hívni a meghívó megküldését követő 30 napon belüli időpontra. Az összehívásról az ügyvédi kamara elnöke gondoskodik.

4./ A közgyűlés tagjai részére a meghívót legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőzően 15 nappal írásban kell megküldeni. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben, vagy faxon küldött meghívót is. A meghívóban az alábbiakat kell közölni:

a/ a közgyűlés időpontját, helyét,

b/ a megtárgyalandó napirendi pontokat,

c/ figyelmeztetést a közgyűlés határozatképességének szabályaira,

d/ határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt közgyűlés időpontjának és helyének meghatározását,

e/ azt a körülményt, hogy a közgyűlés határozatai közül melyeket kell hirdetményi úton kézbesíteni.

A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.

A közgyűlés összehívásáról szóló értesítést az elnök vagy az általa felhatalmazott elnökhelyettes írja alá.

5./ Az ügyvédi kamara közgyűlésére meg kell hívni a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, s mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.

6./ A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele megjelent. A közgyűlés határozatának elfogadásához a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. Az alapszabály elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata /minősített többség/ kell.

7./ Határozatképtelenség esetén legalább 8 nappal, legfeljebb 15 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. /Megismételt közgyűlés./

8./ A közgyűlés határozatait – a választásokat kivéve – nyílt szavazással hozza. A közgyűlés elrendelheti azonban bármely kérdésben a titkos szavazást.

A közgyűlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön a meghozatal évével törve /pl. l/1998.Kgy.hat./ kell nyilvántartani. A határozatok nyilvántartásba vételéről a titkár gondoskodik.

9./ A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet az ügyvédi kamara elnöke és titkára írja alá és a közgyűlés által kijelölt két tag hitelesíti.

10./ A közgyűlés határozatait az alábbiak szerint kell közölni:

10.1. Az egyedi ügyekben hozott határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével a titkár gondoskodik.

10.2 A nem egyedi ügyekben hozott határozatokat hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt a közgyűlés időpontjától számított 30 napon belül ki kell függeszteni a kamara székhelyén található hirdető táblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a kihelyezés időpontját is. A határozatot a kifüggesztés napjától számított 30. napon kell közöltnek tekinteni.

10.3 Elfogadás után az ügyvédi kamara alapszabályát 15 napon belül meg kell küldeni az igazságügy-miniszternek és a Magyar Ügyvédi Kamarának.

11./ Elfogadása és az igazságügyi miniszter általi jóváhagyása után az ügyvédi kamara alapszabályát az ügyvédi kamara székhelyén akként kell nyilvánossá tenni, hogy az az ügyvédi kamara tagjai és nyilvántartottjai, valamint valamennyi jogilag érdekelt személy számára az ügyvédi kamara hivatalos ideje alatt, a kamara székhelyén hozzáférhető legyen.

Az alapszabályból – amennyiben annak hivatalos közlése az általános szabályok szerint korábban már megtörtént – a jogosultság igazolása esetén az érdekelt költségére másolat kell kiadni.

12./ Az ügyvédi kamara alapszabálya az ügyvédi kamara tagjaira, az ügyvédi kamara által ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre, valamint a kamara területén működő fiókirodákra kötelező.

13./ A közgyűlés határozatának a hatályon kívül helyezését a Kamara tagja kérheti a bíróságtól, ha az jogszabálysértő, az ügyvédi kamara Alapszabályába vagy kamarai szabályzatba ütközik, vagy a meghozatala során olyan lényeges szabályszegést követtek el, amely kihatott a határozat érdemére. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre az Üttv-ben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

V.

Az ügyvédi kamara elnöksége

l./ Az elnökség a kamara elnökéből, a közgyűlés által megválasztott két elnökhelyetteséből, titkárából és a tagokból áll. Az ügyvéd tagok száma 15 fő.

Ha a területi kamara tagjainak legalább 5 %-a kamarai jogtanácsos illetve alkalmazott ügyvéd, a területi elnökségben az általános választás kiírásának napján fennálló létszámarányuknak megfelelő számú, legalább 1, legfeljebb 3 fő tagja kamarai jogtanácsos, illetve legalább 1, legfeljebb 3 fő tagja alkalmazott ügyvéd.

2./ Az elnökség feladata:

a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,

b) előterjeszti a területi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,

c) eljár kamarai hatósági ügyekben,

d) kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,

e) elbírálja a területi kamara elnökének a határozata elleni fellebbezést,

f) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

g) elvégzi a közgyűlés és a területi kamara Alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat,

h) a kamarai tagfelvételi, a tagság megszüntetési iránti, a változásbejegyzési eljárás kivételével a nyilvántartásba vételi, nyilvántartásból való törlési, kamarai formaváltási eljárásban első fokon a kamara elnöksége jár el,

i) dönt az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről.

3./ Az ügyvédi kamara elnöksége szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Üléseit az ügyvédi kamara elnöke hívja össze.

4./ Az ügyvédi kamara elnöksége határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosult többsége megjelent. A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

5./ Határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnökség elrendelheti bármely ügyekben titkos szavazás tartását.

Az elnökség határozatának elfogadásához megjelent tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges.

6./ Az ügyvédi kamara elnökségének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ügyvédi kamara elnöke és titkára ír alá.

7./ Az elnökség határozatait a titkár tartja nyilván és a meghozott határozatokról az érintetteket- a jelen alapszabályban meghatározott módon – az elnök vagy a titkár értesíti.

8./ Az ügyvédi kamara elnöksége határozatát – amennyiben nem a kérelem szerinti tartalommal hozta – indokolni köteles.

9./ Az elnökség határozatait az alábbiak szerint kell közölni:

9.1. Az egyedi ügyekben hozott határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével az elnök vagy a titkár gondoskodik.

9.2. A nem egyedi ügyekben hozott határozatokat hirdetményi úton kell közölni. A hirdetmény az elnökségi ülés időpontjától számított 30 napon belül ki kell függeszteni a kamara székhelyén található hirdető táblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a kihelyezés időpontját is. A határozatot a kifüggesztés napjától számított 30. napon kell közöltnek tekinteni.

10./ Az elnökség nem hatósági határozata ellen a területi kamara tagja, valamint akinek a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti, a határozat közlésétől számított 15 napon belül – jogszabály, a területi kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással – a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre az Üttv-ben külön meghatározott jogorvoslati lehetőségeket.

11./ Írásban közöltnek kell tekinteni – az elektronikus levélben, a faxon vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőségre való közlést is, a közlés napjaként azt a napot kell tekinteni, amikor

a) az elektronikus levél a címzett számára a visszaigazolást szerint hozzáférhetővé vált,

b) a fax üzenetet, a gépi visszaigazolás szerint a címzettnek elküldték,

c) az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő elektronikus elérhetőség esetén az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerint kézbesítettnek kell tekinteni.

VI.

Az ügyvédi kamara bizottságai

l./ Az ügyvédi kamara bizottságainak általános működési és eljárási rendje:

l.l. A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket – a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel – bizottsági ülésen gyakorolják.

1.2. Valamennyi bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottságok az elnök, akadályoztatása

esetén két bizottsági tag együttesen hívja össze.

Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal – a napirend, a hely és az időpont megjelölésével – írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belülre is összehívható telefax/telefon, vagy e-mail útján.

Az ülésre az ügyvédi kamara elnökét meg kell hívni, aki az ülésen tanácskozási joggal vehet részt. Az ülésre az ülés témájával összefüggő kérdésekben illetékes személyeket tanácskozási joggal meg lehet hívni.

1.3. Bármely bizottsági tag írásban, az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a bizottság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásából számított 15 napon belülre összehívni.

Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzá érkezéstől számított 5 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik bizottsági tag közvetlenül hívhatja össze.

1.4. A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének a feladata.

A bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese elnököl a bizottsági ülésen az ülés elnökeként. Ha a bizottság elnöke vagy elnökhelyettese nincs jelen valamely bizottsági ülésen, úgy a jelenlévő bizottsági tagok maguk közül választanak valakit, hogy az ülés elnöke legyen.

l.5. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább 3 tagja jelen van.

1.6. A bizottság üléséről emlékeztetőt kell készíteni, illetőleg szükség esetén – így különösen, ha a bizottság érdemi határozatokat hoz, vagy valamely ügyvédi szerv részére javaslatot tesz – jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az emlékeztető összefoglalóan tartalmazza az ülésen történteket.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,
  • a résztvevők nevét,
  • a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat,
  • a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.

A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell.

Bármely tag kérésére szó szerinti jegyzőkönyvet is kell készíteni.

A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

l.7. Ha azt az ügy sürgőssége indokolja, a bizottság bizottsági ülés megtartása nélkül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 3 napi határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül a bizottság elnöke írásban tájékoztatja. Ha bármelyik bizottsági tag kéri, a bizottság ülését a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni.

1.8. A bizottság tagjai az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni.

2./ Regionális Fegyelmi Bizottság:

2.1. A területi kamarák a fegyelmi jogkör gyakorlására regionális fegyelmi bizottságot hoznak létre, amely elnökét tagjai közül maga választja meg.

A regionális fegyelmi bizottságot a területi kamarák taglétszámával arányosan kell felállítani.

2.2. A regionális fegyelmi bizottságok a működési területét a területi ügyvédi kamarák illetékességéhez igazodóan kell meghatározni. A regionális fegyelmi bizottság fenntartása az illetékességi területén működő területi kamarákat közösen terheli.

2.3. A regionális fegyelmi bizottság elnöke munkájáról a közgyűlésnek köteles beszámolni. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.

2.4. A fegyelmi eljárás szabályairól a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárási szabályzata rendelkezik.

3./ Felügyelő Bizottság

3.1. A felügyelő bizottság a Pest Megyei Ügyvédi Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A felügyelő bizottság elnökből és két tagból áll.

3.2. A felügyelő bizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek beszámolni. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.

4./ Etikai Bizottság

4.1. Az etikai bizottság elnökből és két tagból áll.

4.2. Feladata az ügyvéd-etikai kérdésekben való állásfoglalás, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara mindenkor hatályos Etikai Szabályzatában meghatározott egyeztető fórum tevékenységének ellátása.

4.3. A bizottság a munkájáról beszámol a közgyűlésnek. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.

5./ Felvételi és Összeférhetetlenségi Bizottság

5.1. A bizottság lefolytatja az ügyvédi kamara elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárásokat, s ennek eredményeképpen az általa vizsgált ügyekben javaslatot tesz az ügyvédi kamara elnökségének. A bizottság a felvételi és nyilvántartásba vételi kérelmekkel kapcsolatos ügyekben jár el. A bizottság kiküldött tagja a helyszínen köteles megtekinteni a megjelölt irodahelyiség alkalmasságát, egyben köteles a szükséges okiratokat is ellenőrizni. Felvételi ügyekben a bizottság szükség szerint jár el, figyelemmel a felvételi határidők előírásaira. A bizottság állásfoglalással határoz. Ha a vizsgálat alapján a kérelem a törvényes feltételeknek megfelel, támogatja a kérelmet, ellenkező esetben a kérelem elutasítását javasolja az elnökség felé.

5.2. A bizottság elnökből, titkárból és 2 tagból áll.

5.3. A bizottság elnöke szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal köteles beszámolni a közgyűlésnek az összeférhetetlenségi ügyekben hozott határozatokról, s annak általánosítható tapasztalatairól. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.

VII.

Az ügyvéd kamara tisztségviselői

1./ Az ügyvédi kamara tisztségviselői a következők:

a/ elnök

b/ két elnökhelyettes

c/ titkár

d/ az elnökség tagjai

e/ az állandó bizottságok elnökei

f/ a bizottságok tagjai

g/ fegyelmi biztosok

2./ Az ügyvédi kamara tisztségviselőt az ügyvédi kamara közgyűlése négy évente választja meg. A tisztségviselőket közvetlenül választják, titkos szavazással.

3./ Az ügyvédi kamara tisztségviselőit az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

4./ A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha az ügyvédi kamara elnökének, titkárának vagy fegyelmi biztosának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a közgyűlés a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

5./ A tisztségviselő megbízatása megszűnik

  • az új tisztségviselők általános választásának a napján,
  • a halála napján,
  • lemondásának az ügyvédi kamara elnökségével való írásbeli közlésének a napján,
  • visszahívásának a napján,
  • kamarai tagságának megszűnése napján,
  • az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének kezdőnapján, valamint
  • kamarai közügyektől való eltiltásával.

6./ A tisztségviselő visszahívását a közgyűlés tagjainak egyharmada kezdeményezheti.

7./ Az ügyvédi kamara elnöke

7.1.

a) képviseli a területi kamarát,

b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

c) tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,

d) ellátja a fegyelmi eljárásban az e törvényben meghatározott feladatokat,

e) irányítja a területi kamara ügyintéző szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltató jogot gyakorol,

f) irányítja a területi kamara gazdálkodását,

g) kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását,

h) összehívja az ügyvédi kamara titkárával az elnökségi ülést,

i) elnököl a közgyűlésen és elnökségi ülésen,

j) intézi a személyi ügyeket,

k) fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést alkalmazhat,

l) meghatározza a kamarai ügykezelés szabályait,

m) tudomásul veszi az ügyvéd bejelentését a szünetelés félbeszakításáról vagy lejártáról, illetőleg ügyvédi gyakorlat folytatásáról,

n) dönt az ügyvédi iroda, aliroda áthelyezésének nyilvántartásba vételéről, dönt az ügyvédi iroda által bejelentett alapító okirat módosítás nyilvántartásba vételéről,

o) megállapítja az ügyvédi szervek határozatainak jogerőssé válását,

p) tudomásul veszi a lemondást, illetőleg az ügyvéd elhalálozására vonatkozó bejelentést, és ezekkel összefüggésben megállapítja az ügyvédi kamarai tagsági viszony megszűnésének időpontját,

q) utalványozási jogkört gyakorol a kamarai költségvetés keretében, és irányítja az ügyvédi kamara közgyűlésének határozata alapján a kamara gazdasági tevékenységét,

r) részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara munkájában,

s) elvégzi a közgyűlés és a területi kamara Alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat,

t) első fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről,

u) kijelöli az ügyvéd irodájának a gondnokát, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt, és a folyamatban lévő ügyek ellátásáról nem gondoskodott,

v) összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét, gondoskodik az ügyvédi ügyelet biztosításáról, illetőleg

z) elrendeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálatot, és első fokon határoz a vizsgálat befejezéséről.

7.2. Az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén a kamara elnökhelyettesei és a titkár együttesen helyettesítik.

7.3. Az ügyvédi kamara elnökének nem hatósági határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül – jogszabály, a kamara alapszabálya vagy a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának megsértésére hivatkozással – az elnökséghez fellebbezhet az, akinek jogát vagy jogos érdekét az közvetlenül érinti.

8./ Az ügyvédi kamara elnökhelyettese:

8.1. Az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti.

  1. Az ügyvédi kamara titkára

9.1. Az ügyvédi kamara titkárának feladatát képezik – az elnök irányítása mellett – különösen

az alábbiak:

  1. Gondoskodik az ügyvédi kamara szervei által hozott határozatok végrehajtásáról és az ügyvédi kamara működése során a jogszabályok megtartásáról.
  2. Felügyeli az ügyvédi kamara Alapszabályának megtartását.
  3. Elkészíti és összeállítja a költségvetést és azt jóváhagyás végett az elnökség elé terjeszti.
  4. Előkészíti az ügyvédi kamara elnökével az elnökség üléseit, a közgyűléseket.

Biztosítja az ülések tárgyi feltételeit, vezeti az ülések jegyzőkönyveit.

  1. Megszervezi, irányítja és ellenőrzi az ügyvédi kamara ügyvitelét.
  2. Ellenőrzi az ügyvédi kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését
  3. Elkészíti a költségvetés végrehajtásáról szóló tárgyévi beszámolót, a következő évre vonatkozó költségvetés tervezetét és jóváhagyás végett az elnökség, majd a közgyűlés elé beterjeszti.
  4. Utalványozási és kiadmányozási jogot gyakorol a költségvetés keretei között.
  5. Kamarai honlap működtetése, felügyelete.
  1. Ügyfélkapu működési feltételeinek biztosítása.
  1. Elektronikus eljárás feltételeinek biztosítása.
  1. Az ügyvédi törvényben meghatározott elektronikus nyilvántartások vezetése.
  1. Az Ákr. szabályok folyamatos alkalmazásának ellenőrzése. Közigazgatási hatósági ügyekben hozott határozatok írásba foglalása.
  2. Az elektronikus ügyintézés és ügyiratkezelés – iktatási, irattározási,

iratselejtezési rendszer – megszervezése, korszerűsítése.

  1. Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatok előkészítése.
  1. Szponzorálási lehetőségek felkutatása.
  1. Az Ügyvédi Törvény 173. § (1). bek. szerinti Ákr. hatósági ügyek, eljárások ügyintézése.
  2. A kamarai belső elektronikus ügyintézés, ügyiratkezelés, archiválás megszervezése, folyamatszabályozása.
  3. Elvégzi a közgyűlés és a kamara Alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat.

VIII.

Az ügyvédi kamara képviselete, aláírási jog

Az ügyvédi kamarát az elnök önállóan, akadályoztatás esetén, az elnökhelyettes, titkár ketten együttesen képviselik.

Az ügyvédi kamara nevében az elnök önállóan, akadályoztatása esetén, az elnökhelyettes, a titkár, ketten együttesen írnak alá. A bankszámla felett rendelkező személy(eke)t az elnök határozza meg. A kamara elnöke a költségvetés működési előirányzatán felüli forrásfelhasználásról évente 3,5 millió forint összegig rendelkezhet önállóan.

IX.

Hatálybaléptető rendelkezések

1./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara ezen Alapszabályát a kamara közgyűlése a …………. napján …….sz. határozatával elfogadta, és az igazságügyi miniszter jóváhagyását követő napon lép hatályba.

2./ A jelen Alapszabály hatálybalépésével egyidejűleg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara korábbi, 2011. március 25. napján elfogadott alapszabálya hatályát veszti.

3./ Az Alapszabály VI. 2./ Regionális Fegyelmi Bizottságra vonatkozó rendelkezéseit a Regionális Fegyelmi Bizottság megalakulásának napjától, az Elnökség összetételére vonatkozó V. 1./ pont, valamint a tisztségviselőkre vonatkozó VII. 1./ pont rendelkezéseit az Üttv. hatályba lépését követő első általános választás napjától kell alkalmazni.

4./ A Regionális Fegyelmi Bizottság megalakulásának napjáig a korábbi Alapszabály fegyelmi bizottságra, fegyelmi megbízottra, fegyelmi főmegbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kelt.: Budapesten, 2018. ………….. napján

Dr. Szalay István Dr. Szilágyi János

elnök titkár