Alapszabály

A PEST MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA

ALAPSZABÁLYA

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127. §. alapján az Ügyvédi Kamara Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:

I.

Az ügyvédi kamara

  1. A Pest Megyei Ügyvédi Kamara a Pest megyében bejegyzett ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdek-képviseleti feladatokat ellátó, köztestületként működő megyei szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.

  1. Az ügyvédi kamara székhelye: Budapest, XIII. kerület, Visegrádi u. 3. II/1.

  1. A Pest Megyei Ügyvédi Kamara – a továbbiakban: ügyvédi kamara – működési területe: Pest megye közigazgatási területe.

  1. Az ügyvédi kamara tagjai a Pest megye területén bejegyzett ügyvédek.

II.

Az ügyvédi kamara feladatai

  1. Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.

  1. Ennek során megyei hatáskörrel

    1. gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, elősegíti kötelezettségeik teljesítését, szervezi az ügyvédek, ügyvédjelöltek, alkalmazott ügyvédek szakmai továbbképzését,

    2. képviseli az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek, európai közösségi jogászok, alkalmazott európai közösségi jogászok és külföldi jogi tanácsadók érdekeit,

    3. véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,

    4. dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről, vezeti az ügyvédek tagnyilvántartását,

    5. vezeti az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek, az európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédi irodák, az irodák névjegyzékét,

    6. összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét,

    7. nyilvántartja a területén létrejött ügyvédi társulásokat,

    1. elbírálja az ügyvédi iroda taggyűlési határozatának felülvizsgálatára irányuló kérelmet,

    2. előmozdítja az ügyvédi feladatok teljesítését,

    3. biztosítja a Magyar Ügyvédi Kamara valamennyi ügyvéd számára kötelező döntéseinek végrehajtását,

    4. fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédjelöltek felett,

    5. dönt az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről,

    6. kezdeményezi a törvény által meghatározott esetekben az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását a hitelesítés-szolgáltatónál,

    7. ellátja a törvényben, jelen Alapszabályban és az ügyvédi kamara szabályzataiban meghatározott egyéb feladatait,

    8. önállóan vagy más szakmai kamarával együtt Országos Levéltárat működtet és tart fenn.

    9. az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot.

  1. Az ügyvédi kamara a működéséhez szükséges költségeket az ügyvédek kamarai tagdíjából és egyéb bevételeiből fedezi.

III.

Az ügyvédi kamara szervei

a./ a közgyűlés,

b./ az elnökség,

c./ a fegyelmi bizottság,

d./ az ellenőrző bizottság,

e./az etikai bizottság,

f./az összeférhetetlenségi- és felvételi bizottság,

g./az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottsága.

IV.

A közgyűlés

  1. Az ügyvédi kamara legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely az ügyvédi kamara tagjaiból áll.

  1. A közgyűlés feladatai:

  1. megválasztja és beszámoltatja az ügyvédi kamara elnökét, az elnökséget, a kamara egyéb tisztségviselőit, a bizottságokat, a bizottságok tisztségviselőit és tagjait,

  2. megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,

  1. elfogadja a költségvetést, dönt az ügyvédi kamara elnökségének előterjesztése alapján az ügyvédi kamara által folytatható gazdálkodásról, elfogadja a költségvetési beszámolót,

  2. véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának,

  3. elfogadja az ügyvédi kamara alapszabályát,

  4. az ügyvédi kamara működési területére vonatkozó szabályzatot és iránymutatást adhat ki,

  5. az a.) és b.) pontban felsoroltakat visszahívhatja,

  6. ellátja az ügyvédi kamara alapszabályában és szabályzataiban meghatározott egyéb feladatokat.

  1. Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy alkalommal összehívja. Az ügyvédi kamarai tagság egyharmadának indítványára a közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, az összehívásról az ügyvédi kamara elnöke gondoskodik.

  1. A közgyűlés tagjai részére a meghívót legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőzően 15 nappal írásban ki kell küldeni. A meghívóban az alábbiakat kell közölni:

  1. a közgyűlés időpontját, helyét,

  2. a megtárgyalandó napirendi pontokat,

  3. figyelmeztetés a közgyűlés határozatképességének szabályaira,

  4. határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt közgyűlés időpontjának és helyének meghatározását és

  5. azt a körülményt, hogy a közgyűlés határozatai közül melyeket kell hirdetményi úton kézbesíteni.

A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.

A közgyűlés összehívásáról szóló értesítést az elnök vagy az általa felhatalmazott elnökhelyettes írja alá.

  1. Az ügyvédi kamara közgyűlésére meg kell hívni a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, s mindazokat, akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.

  1. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele megjelent. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. Az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell.

  1. Határozatképtelenség esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (Megismételt közgyűlés.)

  1. A közgyűlés határozatait – a választásokat kivéve – nyílt szavazással hozza. A közgyűlés elrendelheti azonban bármely kérdésben a titkos szavazást.

A közgyűlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve (pl.: 1/1998. Kü. hat.) kell nyilvántartani. A határozatok nyilvántartásba vételéről a titkár gondoskodik.

  1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet az ügyvédi kamara elnöke és titkára írja alá, és a közgyűlés által kijelölt tag hitelesíti.

  1. A közgyűlés határozatait az alábbiak szerint kell közölni:

    1. Az egyes személyek ügyében hozott határozatokat az érintettek általában közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével a titkár gondoskodik.

    1. Az általános tartalmú határozatokat hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt a közgyűlés időpontjától számított 30 napon belül ki kell függeszteni a kamara székhelyén található hirdető táblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésén kívül tartalmaznia kell a kihelyezés időpontját is. A határozatot a kifüggesztés napjától számított 30. napon kell közöltnek tekinteni.

    1. Elfogadás után az ügyvédi kamara Alapszabályát, a szabályzatot és az iránymutatást 15 napon belül meg kell küldeni az igazságügy-miniszternek és a Magyar Ügyvédi Kamarának.

  1. Elfogadás után az ügyvédi kamara Alapszabályát, a szabályzatot és az iránymutatást az ügyvédi kamara székhelyén akként kell nyilvánossá tenni, hogy az, az ügyvédi kamara tagjai, alkalmazott ügyvédjei, ügyvédjelöltjei, illetőleg valamennyi jogilag érdekelt személy részére az ügyvédi kamara hivatalos ideje alatt, a kamara székhelyén hozzáférhető legyen.

  1. Az ügyvédi kamara Alapszabálya az ügyvédi kamara tagjaira, a szabályzat az ügyvédi kamara tagjaira, az ügyvédi kamara névjegyzékében szereplő alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelező.

  1. A közgyűlés határozata ellen az ügyvédi kamara tagja – jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat. A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el.

V.

Az ügyvédi kamara elnöksége

  1. Az elnökség a kamara elnökéből, a közgyűlés által meghatározott számú egy vagy több elnökhelyettesből, titkárból, a fegyelmi főmegbízottból, fegyelmi megbízottakból és tagokból áll. A tagok száma 15, ha a közgyűlés másképpen nem állapítja meg.

  1. Az elnökség feladata:

  1. összehívja az ügyvédi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,

  2. előterjeszti az ügyvédi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,

  3. első fokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és a kamarai tagságának megszűnéséről, az ügyvédi kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,

  4. első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételéről és törléséről az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,

  5. első fokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,

  6. első fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, ezen törvény 15. §-ának alkalmazását rendeli,

  7. nyilvántartja a területén létre jött ügyvédi társulásokat

  8. elbírálja az ügyvédi kamara elnökének határozata elleni fellebbezést, a törvényben meghatározott eseteket kivéve,

  9. ellenőrzi az ügyvédi kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok, ügyvédjelöltek, európai közösségi jogászok, az irodák, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,

  10. összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

  11. meghatározza az ügyvédi kamarai tagdíj összegét,

  12. dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

  13. kijelöli az ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott, és a helyettesről nem gondoskodott,

  14. meghatározza az ügyvédi irodahelyiség megfelelősége elbírálásának szempontjait,

  15. kijelöli az ügyvéd irodájának gondnokát, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt és a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott,

  16. meghatározza az ügyvédek és ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,

  17. dönt az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről,

  18. összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét, gondoskodik az ügyvédi ügyelet biztosításáról,

  1. két taggyűlés közötti időszakban – utólagos beszámolási kötelezettséggel – az ügyvédi kamara működési területére vonatkozó általános érvényű határozatokat hozhat és javaslatokat tehet,

  2. elrendeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálatot és I. fokon határoz a vizsgálat befejezéséről.

  3. elvégzi a közgyűlés és az Alapszabály, valamint az Üt.-ben meghatározott egyéb feladatokat.

  1. Az ügyvédi kamara elnöksége szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Üléseit az ügyvédi kamara elnök és titkára hívja össze.

  1. Az ügyvédi kamara elnöksége határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosultak többsége megjelent. Határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

  1. Határozatait – személyi ügyekben titkos szavazással, más ügyekben nyílt szavazással hozza. Az elnökség elrendelheti bármely ügyben a titkos szavazás tartását.

  1. Az ügyvédi kamara elnökségének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ügyvédi kamara elnöke és titkára írja alá.

  1. Az elnökség határozatait a titkár tartja nyilván és a meghozott határozatokról az érintetteket – a jelen alapszabályban meghatározott módon – a titkár értesíti.

  1. Az ügyvédi kamara elnöksége határozatát – amennyiben nem a kérelem szerinti tartalommal hozta, – indokolni köteles.

Ugyancsak indokolni kell az ügyvédi kamarai felvétel, illetve az ügyvédi kamarai tagság megszüntetésének tárgyában hozott határozatait.

9. Az elnökség határozatait az alábbiak szerint kell közölni:

9.1. Az egyes személyek ügyében hozott határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével a titkár gondoskodik.

9.2. Az általános tartalmú határozatokat hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt az elnökségi ülés időpontjától számított 30 napon belül ki kell függeszteni a kamara székhelyén található hirdető táblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a kihelyezés időpontját is. A határozatot a kifüggesztés napjától számított 30. napon kell közöltnek tekinteni.

10. A területi elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a határozat közlésétől számított 15 napon belül – jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással – a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

VI.

Az ügyvédi kamara bizottságai

  1. Az ügyvédi kamara bizottságainak általános működési eljárási rendje:

    1. A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket – a jelen alapszabályban meghatározott kivételekkel – bizottsági ülésen gyakorolják.

    1. Valamennyi bizottság szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal ülésezik. A bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén két bizottsági tag együttesen hívja össze.

Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal – a napirend, a hely és az időpont megjelölésével – írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belülre is összehívható telefax/telefon útján.

Az ülésre az ülés témájával összefüggő kérdésekben illetékes személyeket tanácskozási joggal meg lehet hívni.

    1. Bármely bizottsági tag írásban, az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a bizottság ülését az írásbeli kérelem benyújtásától számított 15 napon belülre összehívni.

Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzá érkezésétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, úgy az ülést bármelyik bizottsági tag közvetlenül hívhatja össze.

    1. A bizottsági ülés előkészítése a bizottság elnökének a feladata.

A bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese elnököl a bizottsági ülésen az ülés elnökeként. Ha a bizottság elnöke vagy elnökhelyettese nincs jelen valamely bizottsági ülésen, úgy a jelenlévő bizottsági tagok maguk közül választanak valakit az ülés elnökének.

    1. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább 3 tagja jelen van.

A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének a szavazata dönt.

    1. A bizottság üléséről emlékeztetőt kell készíteni, illetőleg szükség esetén – így különösen, ha a bizottság érdemi határozatokat hoz, vagy valamely ügyvédi szerv részére javaslatot tesz – jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az emlékeztető összefoglalóan tartalmazza az ülésen történteket.

Jegyzőkönyv tartalmazza:

    • az ülése helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,

    • a jelenlévők nevét,

    • a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat,

    • a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.

A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell.

Bármely tag kérésére szó szerint jegyzőkönyvet is kell készíteni.

A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az összes bizottsági tagnak – függetlenül attól, hogy az ülésen részt vettek-e – meg kell küldeni az ülést követő 10 napon belül.

    1. Ha azt az ügy sürgőssége indokolja, a bizottság bizottsági ülés megtartása nélkül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 3 napi határidő kitűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A szavazás eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül a bizottság elnöke írásban tájékoztatja. Ha bármelyik bizottsági tag kéri, a bizottság ülését a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni.

    1. A bizottság tagjai az ügyvédi tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni.

  1. A fegyelmi bizottság

    1. Az ügyvédi kamara területén egy fegyelmi bizottság és azon belül fegyelmi tanácsok működnek. A fegyelmi bizottság elnökből, elnökhelyettesből valamint tagokból áll.

    1. A fegyelmi ügyben eljáró tanácsot a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki. A fegyelmi tanács a fegyelmi bizottság tagjai közül kijelölt elnökből és két tagból áll.

    1. A fegyelmi bizottság elnöke munkájáról a közgyűlésnek köteles beszámolni. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.

    1. A fegyelmi eljárás szabályairól a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzata rendelkezik.

  1. Az ellenőrző bizottság

    1. Az ellenőrző bizottság elnökből és két tagból áll.

    1. Az ellenőrző bizottság az ügyvédi kamara gazdasági és pénzügyi munkáját ellenőrzi.

    1. Az ellenőrző bizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek beszámolni. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.

  1. Az etikai és érdekvédelmi bizottság

    1. Az etikai és érdekvédelmi bizottság elnökből és legalább két tagból áll.

    1. Feladata az ügyvédi érdekvédelem, az ügyvédi hivatással kapcsolatos köztájékoztatás szervezése, és az ügyvéd-etikai kérdésekben való állásfoglalás.

    1. A bizottság a munkájáról beszámol a közgyűlésnek. A beszámolót írásban kell előterjeszteni.

5. Az összeférhetetlenségi- és tagfelvételi bizottság

5.1. A bizottság elnökből, titkárból és két tagból áll.

5.2. A bizottság feladata:

– a kamarai felvételi kérelmek elnökségi elbírálásának előkészítése,

– az ügyvédi iroda megfelelőségének véleményezése,

– a kamara elnöksége vagy elnöke által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása az összeférhetetlenségi szabályzat szerint, javaslat előterjesztése az elnökségi döntéshez.

5.3. A bizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek beszámolni, a beszámoló írásban kell

előterjeszteni.

VII.

Az ügyvédi kamara tisztségviselői

  1. Az ügyvédi kamara tisztségviselői a következők:

  1. Elnök,

  2. elnökhelyettesek,

  3. titkár,

  4. az állandó bizottságok elnökei

  5. fegyelmi főmegbízott

  6. fegyelmi megbízottak

  1. Az ügyvédi kamara tisztségviselőt az ügyvédi kamara közgyűlése négyévente választja meg, megbízatásuk a következő választásig szól. A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat közvetlenül választják, titkos szavazással.

  1. Az ügyvédi kamara tisztségviselőit az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

  1. A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha az ügyvédi kamara elnökének, elnökhelyetteseinek, titkárának, az állandó bizottságok elnökeinek, fegyelmi főmegbízottjának vagy fegyelmi megbízottainak megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a közgyűlés a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

  2. A tisztségviselő megbízatása megszűnik:

    • a tisztségviselő halálával,

    • lemondásával,

    • visszahívásával,

    • kamarai tagságának megszűnésével, valamint

    • a megbízatás idejének lejártával.

  1. A tisztségviselő visszahívását a közgyűlés tagjainak egyharmada kezdeményezheti.

7./ Az ügyvédi kamara elnöke:

7.1. Az ügyvédi kamara elnökének hatásköre:

  1. képviseli az ügyvédi kamarát,

  2. irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

  3. a tevékenységéről beszámol az ügyvédi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,

  4. összehívja az ügyvédi kamara titkárával az elnökségi ülést,

  5. elnököl a közgyűlésen és elnökségi ülésen,

  6. a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában foglaltaknak megfelelően fegyelmi eljárást kezdeményezhet, intézkedik panasz és fegyelmi ügyekben,

  7. a törvényben előírt esetekben indítványozza az ügyvédi kamarai tagság megszüntetését (Üt. 20. §.),

  8. intézi a személyi ügyeket,

  9. összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

  10. fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést alkalmazhat,

  11. irányítja az ügyvédi kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,

  12. meghatározza a kamarai ügykezelés szabályait,

  13. dönt az iroda, aliroda áthelyezésének nyilvántartásba vételéről,

  14. dönt az ügyvédi iroda által bejelentett alapító okirat módosítás nyilvántartásba vételéről,

  15. tudomásul veszi az ügyvéd bejelentését a szünetelés félbeszakításáról vagy lejártáról, illetőleg az ügyvédi gyakorlat folytatásáról,

  16. megállapítja az ügyvédi szervek határozatainak jogerőssé válását,

  17. tudomásul veszi a lemondást, illetőleg az ügyvéd elhalálozására vonatkozó bejelentést és ezekkel összefüggésben megállapítja az ügyvédi kamarai tagsági viszony megszűnésének időpontját,

  18. utalványozási jogkört gyakorol a kamarai költségvetés keretében és irányítja az ügyvédi kamara közgyűlésének határozata alapján a kamara gazdálkodási tevékenységét,

  1. részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara munkájában,

  2. elvégzi a közgyűlés és az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.

7.2. Az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott

elnökhelyettes, az elnökhelyettesek akadályoztatása esetén az ügyvédi kamara titkára

helyettesíti.

7.3. A területi ügyvédi kamara elnökének határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül a területi elnökséghez fellebbezhet a területi ügyvédi kamarának az a tagja, akit a határozat érint.

8. Az ügyvédi kamara elnökhelyettesei:

8.1. Az ügyvédi kamara általános elnökhelyettes:

Az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy akadályozatása esetén helyettesíti.

8.2. Az ügyvédi kamara etikai elnökhelyettese:

Intézi az ügyvédi kamara feladatai közül az etikával kapcsolatos teendőket.

Tevékenységi területén elősegíti az ügyvédi kamara választott bizottságainak

működését.

9. Az ügyvédi kamara közgyűlése, elnöksége és az ügyvédi kamara elnöke az ügyvédi kamara

elnökhelyetteseit más feladatok végzésével is megbízhatja.

10. Az ügyvédi kamara titkára

    1. Felügyeli az ügyvédi kamara Alapszabályának és egyéb szabályzatainak megtartását.

    1. Irányítja és ellenőrzi az ügyvédi kamara ügyvitelét.

    1. Előkészíti az ügyvédi kamara elnökével az elnökségi üléseket. Biztosítja az ülések tárgyi feltételeit.

    1. Gondoskodik az ügyvédi kamara szervei által hozott határozatok végrehajtásáról és az ügyvédi kamara működése során a jogszabályok megtartásáról.

    1. Elkészíti az ügyvédi kamara belső szabályzatainak tervezetét, összeállítja a költségvetést és azt jóváhagyás végett az elnökség elé terjeszteni.

    1. Ellenőrzi az ügyvédi kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítését.

    1. Elkészíti a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót és jóváhagyás végett előbb az elnökség, majd a közgyűlés elé beterjeszti.

    1. Elbírálás végett az elnökség elé terjeszti az ügyvédi irodák taggyűlési határozatai ellen előterjesztett fellebbezéseket és egyéb, az elnökség hatáskörébe tartozó folyó igazgatási ügyeket.

    1. Utalványozási és kiadmányozási jogot gyakorol a költségvetés keretei között.

12./ Fegyelmi főmegbízott, fegyelmi megbízottak

A fegyelmi főmegbízott és fegyelmi megbízottak a kamara elnökének megbízásából járnak el, közöttük a munkamegosztást az elnök határozza meg. Ellátják a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában meghatározott feladatokat, továbbá lefolytatják az elnökség által elrendelt pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, valamint a törvényben foglaltak végrehajtására az ügyvédi iroda vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére szolgáló vizsgálatot. Fegyelmi ügyekben eljárásukat a Fegyelmi Szabályzat határozza meg.

A fegyelmi megbízott a fegyelmi főmegbízott távolléte vagy akadályoztatása esetén őt helyettesíti.

A fegyelmi megbízottat az ügyvédi kamara közgyűlése, elnöksége, elnöke, fegyelmi főmegbízottja más – a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos – feladatok elvégzésével is megbízhatja.

VIII.

Az ügyvédi kamara képviselete, aláírási jog

Az ügyvédi kamarát az elnök önállóan, az elnökhelyettesek és a titkár másodmagukkal együtt képviselik.

Az ügyvédi kamara nevében az elnök önállóan, az elnökhelyettesek és a titkár másodmagukkal együttesen írnak alá. A bankszámla feletti rendelkezésre valamennyien másodmagukkal együttesen jogosultak.

IX.

Hatályba léptető rendelkezések

1./ A Pest Megyei Ügyvédi Kamara ezen Alapszabályát a kamara közgyűlése

2011. évi március hó 25. napján hagyta jóvá és

2011. évi március hó 25. napján lép hatályba.

2./ A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény szabályai az irányadók.

3./ Jelen Alapszabály hatályba lépésével egyidejűleg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Ügyrendje hatályát veszti.

Budapest, 2011. évi március hó 25. napján.

Dr. Szalay IstvánDr. Csenterics Ferenc
titkár elnök